Toronyiránt – avagy hogyan haladjunk a távoli célok felé?

Szeretjük a nagy, hangzatos, akár drámai távoli célokat. Szeretünk ilyeneket kitűzni magunk elé, és jó látni, amikor mások a semmiből érnek beláthatatlan messzeségekbe. De hogy lesz az álomból cél? És ha megvan a cél, hogyan haladjunk felé?

A kérdést kicsit személyes oldalról közelítem meg, hiszen látom megjelenni mind a jógában, mind a futás terén. Látom a fizikailag és mentálisan is nehéz, borzasztó benső(!) erőt és a szó minden értelmében vett rugalmasságot és kiegyensúlyozottságot igénylő gyakorlatokat, pózokat, de ahogy magam is egyre többet gyakorlok, egyre jobban látom, hogy ahol csak egy megfagyott állapotot láttam eddig, ott egy egész utat kell látni. Semmivel sem lennék boldogabb, ha holnap úgy kelnék fel, hogy tökéletes kézenállást tudok produkálni. Hova tovább? Mit is érnék el vele konkrétan? Ugyanígy látom magam előtt a fantasztikus példákat a futás terén. Nemcsak sebességben, hanem emberi teljesítményben is. Elmélázom, vajon valaha elérhetem-e én is ugyanezt, ugyanakkor tudom, hogy a boldogságom és az életem teljessége nem ezen múlik.

De azért az álmok kellenek. Jó őket nézegetni, vezetés vagy buszozás közben beleképzelni magunkat, mint egy képet néha elővenni. Csak hát amit így nézegetünk néha, az álom is marad, nem pedig cél. Attól lesz cél, hogy mi magunk azzá tesszük. Első lépésként elhiszem, hogy lehetséges. Nem azért, mert ma képes vagyok rá, hanem mert… miért ne? Nézzünk szét a világban, szinte bármi lehetséges. Ha ezt elhittem, akkor rendelhetek mellé egyéb attribútumokat, például oda elvezető lépéseket, de elsősorban határidőt. Ez teszi konkréttá, kötelezvénnyé magammal szemben, így aztán érdemes is ezzel óvatosan bánni, hiszen nem lehet sem túl közel (akkor nagyobb az esélye a csalódásnak), sem túl távol (beláthatatlan messzeségek bejárásához hatalmas elhatározottság kell… meg egy hosszú élet). Lehet ez egy nagyon tisztelt ikonikus futóverseny, vagy egy senki által nem ismert, de számomra nagy jelentőséggel bíró esemény, táv, helyszín, nehézség is. Ugyanígy lehet egy összetett, sok rétegből és tudásból felépített jóga póz, amit egyszer lát az ember, és hatására életében először lép jógamatracra.

Nekem ez is, az is van. Van egy futócélom, ami a 10 éves tervem (ebből másfél év már le is telt). És vannak jógacélok is.

 Emily Harrington az El Capitan megmászása közben

Emily Harrington az El Capitan megmászása közben

Emily Harrington sziklamászót kérdezték egyszer arról, hogyan készült fel az El Capitan megmászására (ez egy 900 méteres teljesen függőleges gránitfal az amerikai Yosemite Nemzeti Parkban, Emily 6 napot töltött a falon). Ő azt mondta, irtózatosan sok gyakorlás kell hozzá, szenvedély, de ennek van egy határa, hiszen a gyakorlás nem azt jelenti, hogy konkrétan az El Capitan falán mászik fel-alá. Amikor elérkezik ahhoz a határhoz, hogy úgy érzi, fizikailag-mentálisan felkészült, akkor kell egy nagyot, egy igazán hatalmasat lépni, és odaállni az El Capitan alá, és nekifutni a dolognak. Van itt egy nagy hiátus aközött, ami a nagy cél, és aközött, amit még gyakorlásként megtehetsz.

Szöget ütött bennem ez a gondolatmenet. Hiszen aki félmaratonra készül, az sem félmaratonokat fut gyakorlásként, és aki kézen akar állni, az sem magát a kézenállást gyakorolja minden nap. Nem ettől leszel felkészült.

Kinéztél egy gyönyörű jógapózt? Mi kell hozzá? Lehetséges, hogy nagyon stabil törzs, erős váll, kiegyensúlyozott légzés, az egyetlen pontra való koncentráció képessége, az energiád szabad áramoltatására való képesség, és még számos apróságnak tűnő, ámde sok energiabefektetést igénylő dolog, amiket előzetesen kell megtanulni, és biztosan tudni. Azaz felkészülni. Jógán rengeteg ilyen felkészítő gyakorlatot végzünk. Némelyiket nehéznek érezheted, mások annyira könnyűek, hogy felmerül, minek is csináljuk? Azért, mert ezek készítenek fel a továbblépésre, mert külön-külön megtanulod kezelni a légzésed, a sok fel- meg lefelé néző kutyában megtanulod helyesen fordítani a vállad és áttenni az erőkifejtést a karodból máshova, mert amíg egy lábon nem tudsz stabilan állni, addig egy kézen sem érdemes sokat próbálkozni, mert amíg nem tudunk egyetlen pontra erősen koncentrálni, addig az energiánk szétárad, mint a nap sugarai.

 Az én pincha mayurasanám

Az én pincha mayurasanám

A saját tapasztalatom az, hogy mindezek a képességek egyáltalán nem a jógáról szólnak, ahogy természetesen a jóga sem kifejezetten csak a jógáról meg a pózokról szól. Ha nem tudod kezelni a légzésed, futás közben is bajok lesznek. Sőt, a mindennapi életedben is. Ha jógán nem tanulod meg a hosszú és stabil gerinc használatát, az életben is össze fogsz görnyedni.

Mindig az apróságokon múlnak a dolgok. Az emberi kapcsolatokban, a versenyeken, a kommunikációban, és a jógában is. Nem tudok mindent az első órán átadni neked, és te se várd magadtól, hogy az első órán összeáll majd minden (a századikon sem…). De a sok apróságból áll össze maga a felkészülés. Saját példámmal élve: mindig tetszett a pincha mayurasana nevű póz, tudja fene, hogy miért. Távolinak tűnt, elérhetetlennek, éppen ezért muszáj volt próbálkoznom vele akkor, amikor semmi esélyem sem volt a megvalósítására, bár akkor még nem tudtam, miért nincs rá esélyem. Szóval megpróbáltam, nem sikerült. Utána sokáig eszembe sem jutott, hogy ezt nekem ismét elő kellene venni – és ez volt a „szerencsém”. Közben gyakoroltam tovább, mindazt, amit az ember jógán gyakorol, majd évek múltán jött egy sugallat, eszembe jutott ez az ászana, és a gyakorlásom végén a falhoz közelebb megpróbáltam. Sikerült. Nem lett szép, nem lett tökéletes, nem tartottam percekig, és még egy darabig nem is fogom. De sokkal könnyebbnek és beláthatóbbnak éreztem, mint az első alkalommal, és ott voltam, fejjel lefelé, és nem dőltem neki a falnak.

Keress magadnak saját El Capitant. Álmodozz róla sokat, nézegesd, érezd át, aztán alakítsd céllá. És készülj fel. Ne a célt gyakorold, hanem készítsd fel magadat testileg-lelkileg a kihívásra, lassan haladva afelé, hogy bizonyosabb lehess a saját képességeidben és tudásodban. Aztán egy szép napon, amikor minden összeáll és te mindent képes vagy kitenni az asztalra, állj az álmod kapujába és valósítsd meg.

Érdekel Emily mászása? Itt találsz egy videót róla.